Abban az esetben, ha a vállalat megtartási képessége alacsony, akkor nincs elegendő munkatárs a kilépők miatt.
A szervezetben dolgozóknak túlórázniuk kell, hogy az ügyfelek felé vállalt kötelezettségeket teljesíteni tudják. A túlórának köszönhetően nő a feszültség a munkatársakban, melynek olyan negatív következménye is lehet, mint pl.: a hibázás lehetősége megnő, a szervezet dolgozóinak a munkához való hozzáállása, elkötelezettsége romlik és adott esetben még a minőségi hibák száma is megnövekszik.
Ahogy említettük, a túlóra közvetlenül is rontja a munkához való hozzáállást, azonban egy idő után elfogy a túlóra keret, melynek következménye, hogy új munkatársat kell felvenni, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor munkaerő kölcsönzéssel kell megoldani az ember hiányt. Ennek újabb következménye lehet, hogy a túlórák miatt már egyébként is feszült „régi” munkavállalók és az „újonnan érkezett” munkavállalók között konfliktus alakul ki, mely tovább rontja a munkához való hozzáállást. Ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy az új kollégát be kell tanítani, ami plusz erőforrás szükségletet (túlóra, menedzsment idő stb.) jelent a vállalat számára, ez a fáradtság további növekedéséhez vezet, ami növeli az emberi hibák okozta gépleállások és selejtek számát. Az új munkatárs teljesen természetesen még nem dolgozik megfelelő rutinnal, így esetlegesen lassabban dolgozik, kevésbé hatékony a betanulási idő alatt, ami tovább növeli az emberi hibák okozta gépleállások és selejtek számát is.
A sok túlóra miatt a régi munkatársak leterheltek, kimerültek lesznek, igy körükben meg fog emelkedni a hiányzási arány, felmerülhet a kiégés, túlterhelés veszélye, amely tovább növeli a betegségek arányát, ami egyfajta erősítő visszacsatolásként növeli a hibák és a selejtek mértékét.
A szervezetnek további terhelést jelent a javítható minőségi hibák javítására fordítandó munkaidőalap biztosítása. Vagyis a minőségi problémák miatt előfordulhat, hogy az egyébként is szűkös munkaidő alapot a termék/szolgáltatás javítására vagy újra előállításra kell fordítani.
További nagy kockázatot jelent a termelés/szolgáltatás esetleges leállása, amelyt a közvetlen munkaerőhiány vagy gyakran a fáradtság, alacsony elkötelezettség miatti hibázásokból adódnak.
Ezen problémák külön-külön árbevétel kiesést okoznak,
- Emberi hibák és szervezési ok miatt „nem előállított termék” kieső árbevétel
- Minőségi problémák miatti nem előállított termék/szolgáltatás kieső árbevétel
- Ember hiány miatti nem előállított termék kieső árbevétel
- Ügyfél elégedetlenség miatti rendelés visszamondás
és a későbbiek során, hosszabb távon ügyfél-elégedetlenséghez, majd a megrendelésállomány csökkenéséhez vezetnek, a vevői elégedetlenség miatt.
A leggyakrabban akkor kell erre a kérdésre fókuszálni, ha …
- … limitált erőforrásaink vannak a humán kockázatok kezelésére.
- … meg akarjuk érteni, hogy mekkora kockázatot jelent, ha hiányzik valaki
- … világossá kell tenni a humán kockázatok nagyságát
A projekt eredményei:
- Pontos képet kapunk arról, hogy milyen kockázatot jelent az, ha „valaki nincs”
- Össze lehet vetni a megtartásra költött pénz nagyságát a projekt által kezelt kockázat nagyságával
dse.hu