A munkához való hozzáállás szempontjából nem minden munkatársunk egyforma. Vannak, akikre számíthatunk, akik szívesen és jól dolgoznak, míg mások kevésbé. A kérdés az, hogy „miért?”. A válasz pedig a munkatársak elkötelezettségében van.
A DSE (Dissatisfaction, Satisfaction, Engaged) módszertanunk révén fejlődési iránytűt adunk a HR-nek és a menedzsmentnek azzal, hogy hogy azonosítjuk a különböző munkatársi csoportok számára az elkötelezettségük szempontjából fontos és nem fontos szervezeti jelenségeket (hiszen nem ugyanaz tesz elkötelezetté egy indiai munkatársat, mint egy németet, de az is látszik, hogy más fontos a GEN Z és a GEN X generációkhoz tartozó munkatársaknak). Így jobban megértjük az egyes munkatársi csoportok elkötelezettségének okait és túl tudunk lépni a „fizessünk többet és jobban fog dolgozni” közhelyen. Egyébként ennek a kijelentésnek a valóság tartalmát – a mérés után – számokkal tudjuk igazolni, vagy megcáfolni.
A leggyakrabban akkor kell erre a kérdésre fókuszálni, ha …
- … a vezetés úgy érzi, hogy valami nincs rendben: „a munkatársak nem olyan lelkesek, mint voltak”
- … úgy látja a vezetés, hogy vannak még humán tartalékok
- … a gyenge üzleti eredményt nem tudjuk mivel magyarázni
- … nem megfelelő a munkatársak munkához való hozzáállása
- … mindig ugyanazokat az embereket dolgoztatjuk, minden feladattal ugyanazokat találjuk meg
A projekt eredményei:
- Feltárjuk az üzleti eredményesség és az elkötelezettség kapcsolatát
- Azonosítjuk az elkötelezettséget, a munkához való hozzáállást alapvetően meghatározó szervezeti jelenségeket
- Mérhetővé válik az elkötelezettségi szint, különböző célcsoportokban
- Azonosíthatóvá válnak a célcsoportok közötti különbségek
- Az elkötelezettség fenntartását és növelését befolyásoló akciókat tudunk definiálni